A tudás kincsestára: a könyvtár
Iskolai könyvtárunk története szorosan összefügg a HOŠIG történetével. A Horvát-Szerb Általános Iskola és Gimnázium szétválása 1993-ban az iskolai könyvtárat is érintette. Az addig közös könyvtár állományát a kiadványok nyelve, írásmódja és kiadási helye szerint osztották el. A magyar nyelvű könyvállomány el lett felezve, a latin betűs, horvátországi kiadású könyvek a HOŠIG-ba, a cirill betűvel írott, szerbiai kiadású könyvek pedig a szerb iskolába kerültek.
Az iskolai könyvtár 1996-ban az új iskolaépületben foglalhatta el méltó és - legalábbis akkor úgy tűnt - tágas helyét. Három helyiséget kaptunk, az egyikben a kölcsönözhető szabadpolcos állományt tartjuk, a másik olvasóteremnek és tanteremnek van berendezve, a harmadik, legnagyobb és legimpozánsabb középső termet, - amelyben a horvát és magyar nyelvű kézikönyvtár állomány található zárt, üveges szekrényekben, valamint a hangzó és audiovizuális állomány használatához szükséges eszközök és a folyóiratok - előadások, versenyek, író-olvasó találkozók megtartására, filmvetítésekre és magasrangú vendégek fogadására használjuk. Az olvasóterem egy ideig könyv-és tankönyvraktárként is szolgált, a szülők nagylelkű és bőséges könyvadományait tartottuk itt, valamint Mokuter Iván professzor úr könyvhagyatékának egy részét, és külön gyűjteményként a régi magyarországi horvát kiadványokat.
Könyvtárunk állománya jelentősen megnövekedett az Országos Horvát Önkormányzat, Horvátország és a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány támogatásának köszönhetően. 2013-ban az iskolai könyvtár állománya meghaladta a 25000 dokumentumot.
Iskolai könyvtárunk ad helyet több iskolai, országos horvát vagy akár nemzetközi eseménynek is (pl. Horvát Tudományos Gyűlés, országos horvát vers- és prózamondó verseny, horvát mesemondó verseny stb.). A könyvtárban irodalmi teaházat, fordítóműhelyt is szerveztünk, amelyen József Attila verseit fordítottuk horvát és Dragutin Tadijanović verseit magyar nyelvre, születésük 100. évfordulója alkalmából, 2005-ben. Könyvtárunk részt vett az országos „Nagy Könyv“ mozgalomban is, Božidar Prosenjak: A vadló c. könyvének magyar fordítását jelöltük és gyűjtöttünk rá szavazatokat. Kiállításunk volt Ruđer Bošković horvát tudósról, a bunyevácokról és a sokácokról. A könyvtár volt a társszervezője a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum Magyarországi horvátok-bosnyákok és sokácok c. kiállításának is iskolánkban. Ebben a teremben zajlott számos horvát író-olvasó találkozó is, vendégeink voltak többek között Miro Gavran, Nedjeljko Fabrio, Mladen Kušec, Goran Ferčec, Božidar Prosenjak, Pajo Kanižaj, a magyarországi horvát értemiség közül: Bölcs Matild, Tislér Jolán, Dékity Márk, Blazsetin István, Krékity Tamás, Horvát Tímea, Skrapits Lajos, Mándity Marin és Mándity Zsivko, Velin Marin, Sokcsevits Dénes, Horvát Sándor, dr. Eperjessy Ernő, Sarosac György, Ferkov Jakab.
1996-tól kezdődően az iskolai könyvtár rendszeresen pályázik, öszesen több mint 30 pályázatot adtunk be különböző programokra, horvát könyvek vásárlására, amelyeken több mint 5 millió forint támogatást nyertünk el. Sikerült intézményünk igényeinek megfelelően, - de szem előtt tartva a budapesti és környéki horvát közösséget is -, fejlesztenünk könyvállományunkat. Talán nem túlzás azt állítani, hogy könyvtárunk rendelkezik a leggazdagabb és legsokszínűbb horvát nyelvű állománnyal nemcsak Budapesten, hanem akár egész Magyarországon is.
Könyvtárunkba továbbra is kopogtatás nélkül bejöhet minden mai és volt diákunk, dolgozónk, mindenki, akinek információra van szüksége a horvát nyelvvel, irodalommal és kultúrával kapcsolatban vagy csak szeretne kikapcsolódni horvát nyelven. Továbbra is arra törekszünk, hogy megmaradjunk a multikulturális Budapesten a horvát kultúra egy kis szigetének, és a klasszikus kultúra és műveltség színterének.
Nagyításhoz kattintson a képre!
